SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
6. fejezet
1. Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.
2. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban. (Zsolt. 38:2)
3. Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
4. Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
5. Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
6. Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged?
7. Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztm nyoszolyámat. (Jób. 7:3; Jób. 7:4)
8. Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt. (Zsolt. 31:10; Jób. 17:6)
9. Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja + az Úr az én siralmam szavát. (Zsolt. 101:7; Zsolt. 101:8; Zsolt. 3:4; Zsolt. 3:6)
10. Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. (Zsolt. 10:17)
11. Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. (Zsolt. 35:4; Zsolt. 40:15)