SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
61. fejezet
1. Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé.
2. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre. (Zsolt. 5:2)
3. E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.
4. Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen. (Péld. 18:10)
5. Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela. (Zsolt. 36:8)
6. Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem. (Csel. 7:45)
7. Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd. (Zsolt. 21:5)
8. Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt. (2 Sám. 7:26; Zsolt. 57:4; Zsolt. 89:24; Zsolt. 89:25)
9. Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon. (Zsolt. 21:14; Zsolt. 56:13; Zsolt. 56:14)