1. Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál. (Péld. 22:1) 2. Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról. 3. Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív. (2 Kor. 7:10;2 Kor. 7:11) 4. A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában. 5. Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését. (Zsolt. 141:5) 6. Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság! (Zsolt. 58:10) 7. Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék. 8. Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély. 9. Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik. 10. Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés. 11. Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják. 12. Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak. (Péld. 13:14) 13. Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett? 14. A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik. (Ésa. 45:7) 15. Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait meghosszabbítja az ő gonoszságában. (Zsolt. 63:4;Zsolt. 63:17) 16. Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért kerestél magadnak veszedelmet? (Róm. 12:3;Róm. 12:16) 17. Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt? 18. Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul! 19. A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak. 20. Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék. (1 Kir. 8:46;1 Ján. 1:8) 21. Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged. 22. Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek. 23. Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala. 24. Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt? 25. Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát. 26. És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól. (Péld. 5:4;Péld. 6:26;Péld. 22:14) 27. Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést, 28. A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam. 29. Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást. (1 Móz. 1:27)