1. Akkor felele a sukhi Bildád, és monda: 2. Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél? 3. Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot? (2 Krón. 19:7;Siral. 1:18) 4. Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket. (Jób. 1:18;Jób. 1:19) 5. De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz; (Jób. 22:23) 6. Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát. 7. És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon. 8. Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra! (5 Móz. 4:32;5 Móz. 32:7) 9. Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön. (Jób. 7:7;Zsolt. 39:13) 10. Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?! 11. Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül? 12. Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad. 13. Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész. (Zsolt. 129:5;Zsolt. 129:6;Jób. 11:20) 14. Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló. (Ésa. 59:6) 15. Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg. 16. Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén. (Zsolt. 1:2;Zsolt. 1:3) 17. Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen. 18. Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak! 19. Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból. 20. Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt. 21. Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal. 22. Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.