1. És monda nékem az Úr: Végy magadnak egy nagy táblát, és írd fel reá közönséges betűkkel: siess zsákmányra és gyorsan prédára; (Hab. 2:2;Ésa. 30:8) 2. És én hív tanúkul választom magamnak Úriást, a papot és Zakariást, Jeberekiás fiát. 3. És bementem a prófétaasszonyhoz, a ki fogant, és szült fiat; és mondá az Úr nékem: Nevezd nevét: siess zsákmányra és gyorsan prédára. 4. Mert mielőtt e gyermek ezt ki tudja mondani: apám és anyám, Damaskus gazdagságát és Samaria prédáját Assiria királyának szolgája elviszi. (2 Kir. 15:29;2 Kir. 16:9) 5. Ismét szólott az Úr hozzám, mondván: 6. Mivel megútálta e nép Siloahnak lassan folyó vizét, és Reczinben és Remalja fiában gyönyörködik: 7. Azért ímé rájok hozza az Úr a folyónak erős és sok vizét, Assiria királyát és minden ő hatalmát, és feljő minden medre fölé, és foly minden partjai felett. (Zsolt. 124:4;Zsolt. 124:5;Zsolt. 69:16) 8. És becsap Júdába, és megáradván átmegy rajta, s torkig ér, és elterjesztett szárnyai ellepik földednek szélességét, oh Immánuel! 9. Fenekedjetek csak népek és romoljatok meg; figyeljetek, valakik messze laktok; készüljetek és megrontattok; készüljetek és megrontattok. 10. Tanácskozzatok, de haszontalan lesz, beszéljetek beszédet, de nem áll meg, + mert Isten van mi velünk! (Ésa. 7:2;Ésa. 7:5;Ésa. 7:7;Zsolt. 33:10;Zsolt. 46:1;Zsolt. 46:6) 11. Mert így szólott hozzám az Úr, rajtam lévén erős keze, hogy tanítson engem, hogy e népnek útján ne járjak, mondván: (Ezék. 1:3;Ezék. 37:1) 12. Ti ne mondjátok összeesküvésnek, valamit e nép összeesküvésnek mond, és félelme szerint ne féljetek és ne rettegjetek; 13. A seregek Urát: Őt szenteljétek meg, Őt féljétek, és Őt rettegjétek! 14. És Ő néktek szenthely lészen; de megütközés köve és botránkozás sziklája Izráel két házának, s tőr és háló Jeruzsálem lakosainak. (Róm. 9:33) 15. És megütköznek köztük sokan, s elesnek és összetöretnek; tőrbe esnek és megfogatnak! (Mát. 21:42;Mát. 21:44;1 Pét. 2:8) 16. Kösd be e bizonyságtételt, és pecsételd be e tanítást tanítványaimban! (Dán. 8:26;Dán. 12:4;Dán. 12:9;Jel. 5:1;Jel. 5:2;Jel. 5:3) 17. Én pedig várom az Urat, a ki elrejté orczáját Jákób házától, és benne bízom. (Ésa. 49:4;Ésa. 50:7;Mik. 7:7;Zsolt. 40:1;Zsolt. 18:3) 18. Ímhol vagyok én és a fiak, kiket adott nékem az Úr jelekül és csodákul Izráelben: a Sion hegyén lakozó sergeknek Urától vagyunk mi! (Zsid. 2:13) 19. És ha ezt mondják tinéktek: Tudakozzatok a halottidézőktől és a jövendőmondóktól, a kik sipognak és suttognak: hát nem Istenétől tudakozik-é a nép? + az élőkért a holtaktól kell-é tudakozni? (3 Móz. 20:27;5 Móz. 18:11;5 Móz. 18:12;1 Sám. 28:7;1 Sám. 28:15;Ésa. 29:4) 20. A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, a kiknek nincs hajnalok: 21. Úgy bolyongani fognak a földön, szorongva és éhezve; és lészen, hogyha megéhezik, felgerjed és megátkozza királyát és Istenét, s néz fölfelé, 22. És azután a földre tekint, és ímé mindenütt nyomor és sötétség, és szorongatásnak éjszakája, ő pedig a sűrű sötétben elhagyatva! (Ján. 12:35)