1. Az Ezrahita Ethán tanítása. (1 Kir. 4:31;1 Krón. 15:19) 2. Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal! 3. Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván: 4. Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: (2 Sám. 7:11;2 Sám. 7:16;2 Sám. 23:5) 5. Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela. 6. És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében. (Zsolt. 19:2) 7. Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között? (2 Móz. 15:11;Zsolt. 86:8) 8. Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak. (Dán. 7:10) 9. Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. (Zsolt. 89:4;Zsolt. 89:35) 10. Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat. (Jób. 9:8) 11. Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet. 12. Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad. (Zsolt. 24:1;Zsolt. 24:2;Zsolt. 50:12) 13. Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek. (Jób. 9:3) 14. A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos. 15. Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt. (Zsolt. 89:9;Zsolt. 97:2) 16. Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram! (Ésa. 2:5) 17. A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak. (Zsolt. 105:3) 18. Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is. (Zsolt. 75:11;Zsolt. 132:17) 19. Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk. (Zsolt. 84:10;Zsolt. 84:12) 20. Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből + választottat; (2 Sám. 3:18;Zsolt. 78:70;Zsolt. 78:71;2 Sám. 7:8;2 Sám. 7:9) 21. Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt. (1 Sám. 13:14) 22. A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt. 23. Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt; 24. Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit. (Zsolt. 18:1;Zsolt. 18:51) 25. És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel + az ő szarva. (Zsolt. 61:8;Zsolt. 132:17;Zsolt. 132:18) 26. És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre. (Zsolt. 72:8;2 Sám. 8:12;2 Sám. 8:15;2 Sám. 10:19) 27. Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája! (Zsolt. 18:2) 28. Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld + királyainál. (Zsolt. 2:7;2 Sám. 8:12;2 Sám. 10:19) 29. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele. (2 Sám. 7:16;2 Sám. 23:5) 30. És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait. (2 Sám. 7:12;2 Sám. 7:16) 31. Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzésem szerint; 32. Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: 33. Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat; 34. De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom. 35. Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom. (Zsolt. 89:4;Zsolt. 89:9) 36. Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot? (Zsolt. 89:4;Zsid. 9:13;Zsid. 9:17) 37. Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap. (2 Sám. 7:16;Luk. 1:32;Luk. 1:33) 38. Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela. 39. De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre. (1 Kir. 9:2;1 Kir. 9:4;1 Kir. 9:9) 40. Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját. (2 Kir. 21:11;2 Kir. 21:16;2 Kir. 25:8;2 Kir. 25:11) 41. Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit. 42. Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt. 43. Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét. 44. Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban. 45. Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted. 46. Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela. 47. Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz? (Zsolt. 79:5;Zsolt. 77:8) 48. Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait! (Zsolt. 90:9;Zsolt. 90:10) 49. Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela. (Zsid. 9:27;Zsolt. 49:11) 50. Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra! (Zsolt. 89:4;Zsolt. 89:36) 51. Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben, 52. A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. 53. Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.