1. Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által, 2. Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma; 3. Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakasztva a Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint; 4. A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a + törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek; (2 Móz. 4:22;5 Móz. 7:6;Zsolt. 147:19) 5. A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó + Isten. Ámen. (Luk. 3:23;Ján. 1:1;Zsid. 1:8;Zsid. 1:9) 6. Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltől valók; (4 Móz. 23:19) 7. Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod. (1 Móz. 21:12) 8. Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul. (Gal. 4:28) 9. Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz. (1 Móz. 18:10) 10. Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytől fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól: (1 Móz. 25:21;1 Móz. 25:22) 11. Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekből, hanem az elhívótól, (2 Tim. 1:9) 12. Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek. (1 Móz. 25:23) 13. Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem. (Malak. 1:2) 14. Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é ez az Istentől? Távol legyen! (5 Móz. 32:4;Jób. 8:3) 15. Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek. (2 Móz. 33:19) 16. Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülő Istené. 17. Mert azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön. (2 Móz. 9:16) 18. Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít. 19. Mondod azért nékem: Miért fedd hát engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda áll ellene? (Péld. 21:30) 20. Sőt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítőnek: Miért csináltál engem így? (Ésa. 45:9;Jer. 18:6) 21. Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon? 22. Ha pedig az Isten az ő haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tűréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek, 23. És hogy megismertesse az ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre, mit szólhatsz ellene? (Kol. 1:26;Kol. 1:27) 24. A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is, 25. A mint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én népemnek; és a nem szerettet szeretettnek. (Hós. 2:22) 26. És lészen, hogy azon a helyen, a hol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni. (Hós. 1:10) 27. Ésaiás pedig ezt kiáltja Izráel felől: Ha Izráel fiainak száma annyi volna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg. (Ésa. 10:22;Ésa. 10:23) 28. Mert a dolgot bevégezi és rövidre metszi igazságban; mivel rövidesen végez az Úr a földön. 29. És a mint Ésaiás megmondotta: Ha a Seregeknek Ura nem hagyott volna nékünk magot, olyanokká lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók. (Ésa. 1:9;1 Móz. 19:24) 30. Mit mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, a kik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, még pedig a hitből való igazságot; (Eféz. 2:1;Eféz. 2:3) 31. Izráel ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére. 32. Miért? Azért, mert nem hitből keresték, hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe, (Luk. 2:34;1 Kor. 1:23) 33. A mint meg van írva: Ímé beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Sionba; és a ki hisz benne, nem szégyenül meg. (Ésa. 28:16)