PÁL APOSTOLNAK A KORINTHUSBELIEKHEZ ÍRT ELSŐ LEVELE
9. fejezet
1. Nem vagyok-é apostol? Nem vagyok-é szabad? Nem láttam-é Jézus Krisztust, a mi Urunkat? Nem az én munkám vagytok-é + ti az Úrban? (1 Kor. 15:8;Csel. 9:3;Csel. 9:5;Csel. 9:17;Csel. 26:16;Csel. 22:17;1 Kor. 4:15) 2. Ha egyebeknek nem vagyok apostoluk, de bizony néktek az vagyok, mert az én apostolságomnak pecsétje az Úrban ti vagytok. (1 Kor. 4:15) 3. Ez az én védelmem azok ellenében, a kik vádolnak engem. 4. Nincsen-é arra jogunk, hogy együnk és igyunk? (Luk. 10:8) 5. Nincsen-é arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai és Kéfás? (Mát. 8:14) 6. Avagy csak nekem és Barnabásnak nincs-é jogunk, hogy ne dolgozzunk? (Csel. 13:2) 7. Kicsoda katonáskodik valaha a maga zsoldján? Kicsoda plántál szőlőt, és nem eszik annak gyümölcséből? Vagy kicsoda legeltet nyájat, és nem eszik a nyájnak tejéből? 8. Vajjon emberi módon beszélem-é ezeket? vagy nem ezeket mondja-é a törvény is? 9. Mert a Mózes törvényében meg van írva: Ne kösd fel a nyomtató ökörnek száját. Avagy az ökrökre van-é az Istennek gondja? (5 Móz. 25:4;1 Tim. 5:18) 10. Avagy nem érettünk mondja-é általában? Mert mi érettünk íratott meg, hogy a ki szánt, reménység alatt kell szántania, és a ki csépel, az ő reménységében részesnek lennie reménység alatt. (2 Tim. 2:6) 11. Ha mi néktek a lelkieket vetettük, + nagy dolog-é, ha mi a ti testi javaitokat aratjuk? (Róm. 15:27;Gal. 6:6) 12. Ha egyebek részesülnek a ti javaitokban, mért nem inkább mi? De + mi nem éltünk e szabadsággal; hanem mindent eltűrünk, hogy valami akadályt ne gördítsünk a Krisztus evangyélioma elé. (1 Kor. 9:14;1 Kor. 4:15;Csel. 20:33;Csel. 20:34;2 Kor. 11:9) 13. Nem tudjátok-é, hogy a kik a szent dolgokban munkálkodnak, a szent helyből élnek, és a kik az oltár körül forgolódnak, az oltárral együtt veszik el részüket? (4 Móz. 18:8;4 Móz. 18:31;5 Móz. 18:2;5 Móz. 18:3) 14. Ekképen rendelte az Úr is, hogy a kik az evangyéliomot hirdetik, az evangyéliomból éljenek. (Luk. 10:7;Mát. 10:10;Gal. 6:6) 15. De én ezek közül egygyel sem éltem. Nem azért írtam azonban ezeket, hogy velem is így történjék, mert jobb nékem meghalnom, hogysem valaki hiábavalóvá tegye az én dicsekedésemet. (Csel. 18:3) 16. Mert ha az evangyéliomot hirdetem, nem dicsekedhetem, mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nékem, ha az evangyéliomot nem hirdetem. (Csel. 18:9) 17. Mert ha akaratom szerint mívelem ezt, jutalmam van; ha pedig akaratom nélkül, sáfársággal + bízattam meg. (2 Tim. 4:7;2 Tim. 4:8;1 Kor. 4:1) 18. Micsoda tehát az én jutalmam? Hogy prédikálásommal ingyenvalóvá tegyem a Krisztus evangyéliomát, hogy ne használjam ki ama + szabadságomat az evangyéliom hirdetésénél. (1 Kor. 9:11;1 Kor. 9:12;1 Kor. 8:9;Mát. 10:7;Mát. 10:8) 19. Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem. (Mát. 20:27;Mát. 20:28;2 Kor. 11:7) 20. És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem; (Csel. 16:8;Csel. 21:26) 21. A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg. (Róm. 3:26;Gal. 2:3) 22. Az erőtleneknek erőtelenné lettem, hogy az erőteleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné + lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket. (1 Kor. 8:13;Róm. 14:20;Róm. 14:21;2 Kor. 11:29;Róm. 11:14) 23. Ezt pedig az evangyéliomért mívelem, hogy részestárs legyek abban. (Fil. 2:16) 24. Nem tudjátok-é, hogy a kik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. (Gal. 5:7) 25. Mindaz pedig a ki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig + romolhatatlant. (Eféz. 6:12;1 Kor. 4:7;1 Kor. 4:8;1 Pét. 1:4) 26. Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint a ki nem levegőt vagdos; (2 Tim. 4:8) 27. Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek. (Róm. 6:12;Róm. 6:13;Róm. 6:18;Róm. 6:19;Róm. 8:13;Róm. 13:14)