1. Annakokáért voltak ugyan az első szövetségnek is istentiszteletei rendtartásai, mint szintén világi szenthelye. (2 Móz. 25:8) 2. Mert sátor építtetett, az első, a melyben vala a gyertyatartó, meg az asztal és a kenyerek felrakása; ezt nevezték szenthelynek. (2 Móz. 40:1;2 Móz. 40:33) 3. A második kárpiton túl pedig az a sátor, melyet neveztek szentek szentének, 4. Melyben vala az arany füstölő oltár és a szövetség ládája beborítva minden felől aranynyal, ebben a mannás aranykorsó és Áron kihajtott vesszeje meg + meg a szövetség táblái, (2 Móz. 16:33;4 Móz. 17:1;4 Móz. 17:11;1 Kir. 8:9) 5. Fölötte pedig a dicsőség kérubjai, beárnyékolva a fedelet, a mikről most nem szükséges külön szólani. (2 Móz. 25:18;2 Móz. 25:25) 6. Ezek pedig ekképen levén elrendezve; az első sátorba ugyan mindenkor bejárnak a papok az istentisztelet elvégzésére, 7. A másodikba azonban egy-egy évben egyszer csak maga a főpap, vérrel, melyet magáért és a nép bűneiért áldoz. + (2 Móz. 30:10;3 Móz. 16:9;3 Móz. 16:19) 8. Azt jelentvén ki ezzel a Szent Lélek, hogy még nem nyilt meg a szentély útja, fennállván még az első sátor. (Zsid. 10:19;Zsid. 10:20;Ján. 14:6) 9. A mi példázat a jelenkori időre, mikor áldoznak oly ajándékokkal és áldozatokkal, melyek nem képesek lelkiismeret szerint tökéletessé tenni a szolgálattevőt, 10. Csakis ételekkel meg italokkal és különböző mosakodásokkal - melyek testi rendszabályok - a megjobbulás idejéig kötelezők. 11. Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, (Zsid. 8:6) 12. És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által, ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök + váltságot szerezve. (1 Pét. 1:19;Dán. 9:24) 13. Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, + a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára: (3 Móz. 16:4;3 Móz. 16:16;4 Móz. 19:2;4 Móz. 19:20) 14. Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek. (1 Pét. 1:19) 15. És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az + örökkévaló örökségnek ígéretét. (Csel. 13:39;Márk. 16:16) 16. Mert a hol végrendelet van, szükséges, hogy a végrendelkező halála bekövetkezzék. 17. Mivel a végrendelet holtak után jogerős, különben pedig, ha él a végrendelkező, épen nem érvényes. 18. Innét van, hogy az első sem szenteltetett meg vér nélkül. 19. Mert mikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot elmondott az egész népnek, vevén a borjúknak és a bakoknak vérét, vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt, magát a könyvet is és az egész népet meghintette, (2 Móz. 24:3;2 Móz. 24:8) 20. Mondván: Ez azon szövetség vére, a melyet Isten számotokra rendelt. 21. Majd a sátort is és az istentiszteletre való összes edényeket hasonlóképen meghintette vérrel. (3 Móz. 8:10;3 Móz. 8:30) 22. És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat. (3 Móz. 17:11) 23. Annakokáért szükséges, hogy a mennyei dolgoknak ábrázolatai effélékkel tisztíttassanak meg, magok a mennyei dolgok azonban ezeknél különb áldozatokkal. (Zsid. 9:11;Zsid. 9:12) 24. Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk. (1 Ján. 2:1) 25. Nem is, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint a hogy a főpap évenként bemegy a szentélybe idegen vérrel; 26. Mert különben sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtése óta; így pedig csak egyszer jelent meg az időknek végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. (Gal. 4:4;Gal. 4:5) 27. És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet: (1 Móz. 3:19) 28. Azonképen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, a kik őt várják + idvességökre. (1 Pét. 3:18;1 Thess. 4:16;1 Thess. 4:17)