1. Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre! (5 Móz. 33:1) 2. Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké + te vagy Isten. (Péld. 8:24;Péld. 8:29;Zsolt. 93:2) 3. Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! (1 Móz. 3:19) 4. Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel. (2 Pét. 2:8) 5. Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad; (Jak. 1:10;Ésa. 40:6;Ésa. 40:7) 6. Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad. 7. Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk! 8. Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé. (4 Móz. 14:11;4 Móz. 14:21;4 Móz. 14:23;4 Móz. 14:29) 9. Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet. (Zsolt. 89:48) 10. A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk. (Zsolt. 90:5;Zsolt. 90:6) 11. Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat? 12. Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. 13. Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon. 14. Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben. 15. Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk. 16. Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. (4 Móz. 14:24;4 Móz. 14:31) 17. És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!