SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
99. fejezet
1. Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld! (2 Móz. 25:18; 2 Móz. 25:22)
2. Nagy az Úr a Sionon, és magasságos ő minden nép felett. (Zsolt. 132:13; Zsolt. 132:14)
3. Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, - szent az! (2 Sám. 6:2)
4. És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerősítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.
5. Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő! (Zsolt. 99:1; Zsolt. 132:7)
6. Mózes és Áron az ő papjaival, és Sámuel az ő nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá őket. (2 Móz. 32:11; 2 Móz. 32:14; Jer. 15:1)
7. Felhő-oszlopban szólt vala hozzájok; megőrizték az ő bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik. (4 Móz. 16:42; 4 Móz. 16:44)
8. Uram, mi Istenünk! Te meghallgattad őket, kegyelmes Isten voltál hozzájok; de bosszúálló az ő hiábavalóságaik miatt. (4 Móz. 14:12; 4 Móz. 14:19; 4 Móz. 14:33; 4 Móz. 20:12; 4 Móz. 20:23; 4 Móz. 20:28; 5 Móz. 32:48; 5 Móz. 32:52)
9. Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!